Gyűrűpárna

Ezt a bejegyzést a másik blogomban már megmutattam, de mivel idevágó a téma, gondoltam idemásolom.
Úgyis régen volt itt frissítés...

A múlt szombaton esküvőre voltunk hivatalosak, az unokatestvérem ment férjhez.
Mikor elhozták a meghívót 1 hónappal a nagy nap előtt, felajánlottam, hogy készítenék nekik egy gyűrűpárnát.
Örültek az ötletnek, én pedig elkezdtem filózni rajta, hogy milyet alkossak.
Mivel Évi nem szereti a csicsás és fidres-fodros dolgokat, csakis egy egyszerű verzió jöhetett szóba.
De 3 hétig hiába gondolkodtam rajta, nem jött az ihlet.
Csak azt tudtam, hogy a közös nagymamánktól örökölt dolgokból fogom elkészíteni, mert ő is nagyon szerette a Mamit..

Adottak voltak például a gombok.
Gyerekkoromban imádtam a Mami gombjai között kotorászni, szortírozni őket, piszmogni velük.
Rengeteg gomb volt a dobozokban, szépséges kagylóból készültek, de akadtak különleges fémgombok is az egyszerűek között.
Ezek mind az enyémek lettek, más kézimunkához való dolgokkal egyetemben.
Aztán az esküvő előtt 1 héttel kezdett körvonalazódni, mit is szeretnék.
Olyan párnát találtam ki, ami beleillik egy 4 éves kislány kezébe, aki megkapta a "gyűrűk hordozója" szerepét.
És olyat, amit akár a nagy nap után felakaszthatnak valahová.
De főképp olyat, ami egyszerű.

Kerestem egy sallangmentes, és kicsi horgolásmintát, amit meghorgoltam, és kikeményítve blokkoltam..
Aztán egy békebeli nyers színű filcből kivágtam 2 darab 14cm átmérőjű kört, és az egyik közepére felvarrtam a meghorgolt darabot, és a fonák oldalra a szalagot, amivel majd felakaszthatják.
Aztán összeillesztettem a 2 kört, és apró öltésekkel majdnem végig összeöltögettem őket, de egy kicsi nyílást hagytam, ahol be tudtam bújtatni a tömőanyagot.
Miután ez megvolt, a nyílást is bezártam.
Ezek után pedig a gombvadászat következett, ami jó móka volt. Addig kotortam, válogattam, amíg nem találtam olyanokat (2 darabot), amik összepasszoltak.
Ezt a 2 gombot elővarrtam, azaz pár öltéssel összevarrtam, nehogy szétcsússzanak, majd odaillesztettem a horgolás közepére, és felvarrtam úgy, hogy egy kicsit összehúztam a párnácska közepét.
Majd egy irizáló gyönggyel fejeltem meg a gombokat
Már csak a gyűrűtartó szalag volt hátra, és a gyöngyök.
Kerestem a gyöngyeim között egy olyat, ami színben passzolt a párnácska stílusához.
Mivel nem akartam egy egész napot eltölteni a szemenkénti felvarrással, így ötösével szedtem a tűre a csontszín gyöngyöket, és a szélén körbevarrtam az egész párnát.
Ezután a gyűrűtartószalagot húztam be a párnába, és már kész is volt az ajándék. 
(ezt a szalagot utána akár ki is lehet húzni nyom nélkül, ha zavaró lenne)

Egyszerű lett, illett a tulajdonosához, aki pénteken nagy meghatottság közepette vette a kezébe...
Nagyon tetszett neki, én pedig boldog voltam! :)

Íme, a készítés  folyamata:

Egyébként az esküvőn láthattam, hogy mennyire jó volt a választásom a stílust illetően.
Teljesen passzolt a menyasszonyi ruhához, és a díszítésekhez, és főként a tulajdonosához.

A párnácskát el lehet készíteni, akár levendulával töltve is...

Bölelő

Ezt a cuki nevet Anita engedélyével használom most...

Mikor beköszöntött a hidegebb idő, hűvös lett a lakásban, és hamar elhűlt a kávém a bögrémben.

Így került sor arra, hogy egy kabátkát horgoljak rá.

Az pedig bizonyos, hogy teljesíti a feladatát, és tovább marad meleg a kávé.

Vagy tea...

Lányok,  aki nem szereti a hideg kávét-teát, bölelőre fel!!

Maradék fonalak eldolgozására kiválóan alkalmas.

Spicy Fall kendő

Még tavaly szeptember elején sikerült lecsapni egy by Buci fonalra, de aztán képtelen voltam eldönteni, mit kössek belőle.
Illetve azt tudtam, hogy kendőt szeretnék, de azt nem, hogy milyet.
Így történt, hogy a szekrény mélyére került.

Aztán most szeptember elején jött az ihlet, és már tudtam, hogy saját tervezésű kendőt fogok kötni belőle.
Nyújtott kendőt képzeltem el, csavarással, amik helyes kis baglyokra hasonlítanak.
A bagoly szemeinek 6-os antracitszín kásagyöngyöt fűztem fel előre a fonalra, így nem kellett utólag rávarrnom.
/ azóta tudom, hogy van még egyszerűbb módja is a gyöngyözésnek!:)) /

Nagy vonalakban lerajzoltam mit is képzelek el, de aztán persze menet közben alakult ki a végső forma.
Mivel féltem, hogy kevés lesz a fonal, párosítottam egy kis szürkével, és csöpp narancssárgával.
Szerintem nem tett rosszat a Buci fonalnak...
A blokkolásnál kissé túlnyújtottam az ívet, és a baglyok kicsit megnyúltak.
Legközelebb ezt korrigálni fogom.

Ezekkel dolgoztam:

Fonal:
by Buci 100gr/300m
LanaGrossa zoknifonal szürke, és narancssárga színben

Kötőtű: KnitPro Nova 4.5 /100cm hosszú

És ilyen lett:

Szeretem... finom meleg, és a színeit különösen imádom!:))

Nagyi takaró

Tadammm!!
Elkészült szeptember 4.-én a nagyikockákból álló takaróm!!
2010 július 4.-én kezdtem, tehát két évig, nagyobb kihagyásokkal dolgoztam rajta.
Összesítve, talán 2 hónap alatt horgoltam meg.
A célom az volt, hogy a régi, maradék, illetve kallódó fonalakat feldogozzam.
Erre pedig remek lehetőség volt egy takaró.
Mindegyik fonal gyapjú-akril keverék, és nagyon jó volt velük dolgozni.
A végeredmény pedig egy nagyon finom, meleg takaró.:)
Ami pedig számomra a legfontosabb, hogy Petiakiférj azt mondta, hogy nagyon büszke rám, amiért egy ilyen csodás takarót készítettem...
Kell ennél több?

Mérete: 200*100 cm
Horgolótű mérete: 3.5

Mit szóltok hozzá?

Íme a legnagyobb segítségem...

Rá mindig számíthatok.:)))

Múltkoriban KicsiKatónál jártam, és ott láttam meg ezt az általam csak válltyűnek nevezett vállmelegítőt.
Mivel már régóta szemeztem egy efféle holmival, pont jókor jött velem szembe.
Pontosan 5dkg fonal ment bele, ami 133 métert jelent az általam használt fonalból.
Na jó, nem... Maradt vagy másfél méter.
Fotó most csak ennyi, mivel magamat nehezen tudom fotózni.