Ihlet...

Milyen érdekes dolog ez az ihlet...
Egyszer úgy elpárolog, mintha sosem lett volna, aztán egyszerre csak észrevétlenül csak lesz valami...
Pénteken délután nézegettem egy sárga anyagot, amit pár nappal azelőtt festettem. Néztem, hogy mi jut róla az eszembe. Aztán azon kaptam magam, hogy különböző méretű köröket vágok ki belőle.
Jó-jóóóó...
Ezek a köröcskék akár jók lehetnek yo-yo-hoz is...
De aztán vasaltam mindegyikbe egy kisebb átmérőjű vetexet, majd előkerült egy nyers színű vászon is.
Aztán egy kis zöld anyag, majd egy kis liláskék hímzőfonal.
És az egész úgy lényegült egy egésszé, hogy igazából meg sem terveztem. Csak egyik dolog hozta a másikat.
Már nincs sok hátra, csak kb. 10.000 franciacsomó, meg maga a szegély.
Na jó, most nagyon talányos voltam...;))
Hoztam is kicsit, meg nem is, mint a Mátyás urunkhoz érkező lány...
De remélem mihamarabb befejezem, és tudom mutatni.:))

***

Ja, és még nem is meséltem a lényeget!!
Ákosomat felvették az általa nagyon áhított gimnáziumba...
Most a föld fölött lebeg örömében már pár napja.:))