Az ítélet a következő:
- ízélmény, tökéletes
- állag, omlós és puha
A kóstolás végén pedig egy kérdést hangzott el:
- csak ennyi volt?
Szóval a puszedli átment a szigorú rostán, így bekerülhetett a családi receptarzenálba.
Mivel az előző bejegyzésben olvasható, hogy egy gikszer okán megváltozott az
eredeti receptúra,
így az én verziómat közkinccsé teszem.
Judilla diós puszedli
Hozzávalók:
- 20 dkg darált dió
- 17.5 dkg porcukor
- 10 dkg liszt -- jelen esetben grahamliszt,
de bármilyen jó
- 2 dkg cukrozatlan kakaó
- 1 nagy tojás fehérjéje -- nem kell felverni!
- 1 csapott kk sütőpor
Az összetevőket kézzel gyorsan összegyúrtam,
majd 10 perc pihentetés után vizes kézzel
kb. diónyi gombóckákat formáztam, amit a sütőlappal bélelt tepsin kicsit lelapítottam.
200°C-ra előmelegített sütőben 11-12 percig sütöttem.
Kicsit hagytam hűlni a tepsin, majd langymelegen a kekszes üvegembe tettem.
Kíváncsi voltam, hogy ezzel a módszerrel vajon megkeményedik e másnapra.
Örömmel jelentem, hogy reggelre is finom, puha állagú maradt a puszedli!! :)
Természetesen el fogom készíteni a gluténmentes verziót is, mert biztos vagyok benne, hogy az is éppen ilyen finom, mint ez az "elbaltázott" puszedli.. :P
PS.:
2014.12.06.
Bitang módon eldugtam a készletből pár darabot tesztelésre, hogy az eltelt napok milyen hatással lesznek a minőségére.
Örömmel jelentem, hogy 6 nap után is puha maradt, és teljesen ehető! :)
Nem mellesleg Ákosom állítja, hogy hasonlít a Brownie sütire, főleg a belseje...
Persze az is lehet, hogy csak szimplán elfogult az anyukájára... :) <3
2 megjegyzés:
Elbaltázott?????? Miért? Tökéletes és köszönöm a receptet!!!!!
Mammka, nagyon boldoggá tettél, hogy méltattad a receptemet!! <3
Köszönöm szépen, Drága vagy!!
Megjegyzés küldése