Daisies - DMC

Nos, csak sikerül felpakolnom az elkészült virágomat.
Nem írok most bővebben, mert előzőleg írtam már róla infókat.
A hímzővásznat / Belfast / nagyon szerettem, a minta hímzését annyira nem. Ezért is készült ilyen nyögvenyelősen.
Egy fontos kérdésen még filózok. Vajon kép, vagy párna legyen e belőle.
/ egyre inkább a párnára szavazok...

Alkotok ám :)

3 napig erős voltam, nem neteztem, és blogoztam.
Inkább csináltam egy apróságot, és befejeztem végre a DMC Daisiest. / most szárad...
Fotót majd talán holnap tudok feltenni, mert lemerült az aksi...
Sőt, belekezdtem egy újabb őrült hímzésbe. Azért őrült, mert többféle mintából hozom össze, és tök más színű fonallal.
De azt előre bocsátom, hogyha nagyon ronda lesz, meg sem mutatom.:))

Félkészen...

Vannak új munkáim, de mind csak félkész állapotban.
Valahogy mostanában nem vagyok olyan termékeny, mint régebben./biztosan új szelek fújnak errefelé...
A DMC Daisies-el csak kicsit haladtam, azaz nem annyira gyors a haladás, mint ahogy szeretném.
Ez a fotó a friss állapotot mutatja, épp ezen dolgoztam pár perce.:((
A másik készülő munkám, ami sajna már napok óta áll, a lányomnak szánt táska.
Ez egy kifordítom-befordítom jellegű táska lesz. Mikor milyen a kedve, vagy épp milyen ruhát visel aznap, ahhoz tudja variálni...
Egy vékony batisztszerű anyagból, meg egy testesebb lenes anyagból szabtam.
A vékonyabb anyagra vetexet vasaltam, hogy jobb legyen a tartása. Aztán flízt tettem alája, majd egy vékony molinószerű anyagot, hogy a tűzést meg tudjam csinálni.
Merthogy a táska egyik fele tűzve lett, a másik fele csak sima lesz...
A türkiz színű anyagot átlátszó cérnával kukacoltam, hogy az anyag eredeti hímzését ne rontsam annyira el. Az alsó lenes anyagot pedig türkiz cérnával tűztem le.És hab a tortán, hogy tegnap olvasgattam a szabad gépi tűzésről a neten, és ...
rá kellett jönnöm, hogy abszolút nem szabványosan csinálom.
Először is le kellene engednem az anyagtovábbítót, vagy legalábbis el kellene takarnom egy műanyag lapocskával.
DE!! Az én anyagtovábbítómat nem lehet leengedni, de még csak letakarni sem a lapocskával, mert akkor ugyanis fennakad rajta a hímzőtalp, és nem lehetne vele semmit kezdeni.
/ a gépem nem mai csirke, így hát nem alkalmas ilyen okosságokra..
Szóval én teljesen rendhagyó módon készítem a szabad gépi hímzést...
Működő anyagtovábbítóval...
Bár meg kell valljam, ez már nem okoz gondot, mert kezdem megszokni. A kukacolás megyeget, és ha többet kívánnék, akkor gyakorolni fogom, és megoldom akár ezzel a módszerrel is.
Mert nem hagyom magam legyőzni.:))

:)

Nagy örömöm van ma...
Túlpörgött a látogató-számlálóm a 20.000-en.
Bár ez nem teljesen korrekt szám, mert nem a blog indulásakor raktam fel, de ez nem is számít.
Mikor indult a blogom, igazából nem is gondoltam volna, hogy rajtam kívül más is látogatni fogja.
De lám, mégis...:)))
És ezt köszönöm mindenkinek, aki be-bekukkant hozzám!!

Tavaszi kép

Végre elkészült a fali képem.
A francia csomóknak többször neki kellett futnom, mert kissé uncsi volt "tekergetni".
Mint ahogy az előző postban írtam, nem terveztem meg előre semmit, csak úgy jött magától az egész.
Nekem olyan jó kis tavaszi hangulatot áraszt.
Ha esetleg valaki nem látja a képen, hogy mit akartam ábrázolni /talán mert rosszul csináltam/, akkor elárulom...
Elől a képen gyöngyike van, ezekhez kellett a sok francia csomó, a háttérben pedig pitypang pompázik.
Mérete 40*28 cm. Pont megfelelő az étkezőasztal fölé...
A gyöngyike szára, és a pitypang simán csak szabadgépi tűzéssel készült, meg persze a kukacolás is...
Aztán szegélyeztem, de valami hiányzott még róla.
És akkor kotortam kicsit a szekrényben, és lőn megvilágosodás. Találtam zöld flittert, és párat felvarrtam rá.
Azt viszont be kell vallanom, hogy a vasalással elrontottam.:(((
Túl forró volt a talp, és túlságosan sikerült a vasalás.
Lehet, hogy mégis valami sötét helyre fogom tenni, hogy ne látszódjon annyira?:))

Ihlet...

Milyen érdekes dolog ez az ihlet...
Egyszer úgy elpárolog, mintha sosem lett volna, aztán egyszerre csak észrevétlenül csak lesz valami...
Pénteken délután nézegettem egy sárga anyagot, amit pár nappal azelőtt festettem. Néztem, hogy mi jut róla az eszembe. Aztán azon kaptam magam, hogy különböző méretű köröket vágok ki belőle.
Jó-jóóóó...
Ezek a köröcskék akár jók lehetnek yo-yo-hoz is...
De aztán vasaltam mindegyikbe egy kisebb átmérőjű vetexet, majd előkerült egy nyers színű vászon is.
Aztán egy kis zöld anyag, majd egy kis liláskék hímzőfonal.
És az egész úgy lényegült egy egésszé, hogy igazából meg sem terveztem. Csak egyik dolog hozta a másikat.
Már nincs sok hátra, csak kb. 10.000 franciacsomó, meg maga a szegély.
Na jó, most nagyon talányos voltam...;))
Hoztam is kicsit, meg nem is, mint a Mátyás urunkhoz érkező lány...
De remélem mihamarabb befejezem, és tudom mutatni.:))

***

Ja, és még nem is meséltem a lényeget!!
Ákosomat felvették az általa nagyon áhított gimnáziumba...
Most a föld fölött lebeg örömében már pár napja.:))