2011. 01. 30.

 Félkész arany akármi...
Képről fűztem még karácsony előtt,  medálnak készült, de megálltam vele.
Időre nem is készült volna el.
Most épp nem tudom, hogy akarom e ezt igazán, vagy bontsak vissza egy jó részt, és más színnel kombináljam.
Ötleteket vagy tanácsokat tudtok esetleg adni?
Ha nem jutok dűlőre, simán visszafejtem az egészet...

2011. 01. 18.


Egy kallódó gyöngybogyó, mely várja a jobb sorsát... 
Mérete 2.7 cm


Kányádi Sándor

Egyszerű öröm




Öröm már az is, ha a Nap
bőkezűbb, mint a tegnapi,
egy kis langymeleg, annyi csak,
hogy az eresz jégcsapjai

fölengedjenek egy kicsit,
s meghervadjon a jégvirág,
hogy elláthass a sarokig,
csak a sarokig legalább,

s máris meglegyint a remény,
véred is enged, csörgedez,
jeget-pengető hangot ad;

ennyi kell, egy kis enyhe fény,
és amíg csöpög az eresz,
indulót vacog a fogad.

2011. 01. 14.

Valami készülget...
Saját tervezésnek is mondhatnám,  mert a felhasznált mintát is átköltöttem, a a formáját is magam alakítottam.
De inkább nevezzük saját elgondolásnak.
Hogy végül is majd megállja e a helyét, az lassacskán kiderül, hisz nem sok van hátra belőle.
Izgalmas így, hogy nem látom előre az eredményt...

2011. 01. 13.

Ezt a kis beretet még karácsony előtt horgoltam, a húgom 1 éves kislányának.
A Regia csontszínű zoknifonalából készült, 3-as horgolótűvel, és pont elég volt hozzá egy gombolyag.
Mellé egy kis horgolt virág kívánkozott, ami szintén zoknikötőfonalból készült Szentpyr leírása alapján, amit a Barkafonal sulijából lestem el...
Egyébként elég érdekes volt a készítése, mert a munka közben nem volt kin próbálgatni.
Ezért azt találtam ki, hogy keresek valami segítséget, amire időnként ráhúzhatom.
Ez a segéd pedig nem volt más, mint egy jó öreg kaspó.
A segítségével sikerült eltalálnom a méretet, bár a család jókat derült rajta, hogy virágtartót öltöztetek.
Bár a képek elég zajosak lettek sajnos,  és Anna is hevesen tiltakozott a macerálás miatt, de azért látszik, milyen helyes benne a kisasszony.:-)

Ha egy ilyen kesztyűt kötnék, és kimennék benne az utcára is, akkor a bíróságon találhatnám magam...?:-) ( bár nem szándékozom ilyet viselni )

2011. 01. 12.

 Nem tudom, ki hogy van vele, de engem nagyon régóta érdekelnek  a szép lakások.
Már a 70-es években szívesen nézegettem a nagymamám  Lakáskultúra újságjait.
Szívesen nézegetek fotókat lakberendezésről, amik inspirálóan hatnak rám.
Bár a nagyon letisztult stílusok annyira nem fognak meg, mint pl. a minimál, de sokszor találok bennük is  jó ötleteket.
Leginkább a kicsit eklektikus, meleg hangulatú otthonok tetszenek.
Szeretem a színeket magam körül, fehér falak mellett rosszul érezném magam.
Régóta szívesen nézegetem a skandináv lakberendezős blogokat.
Pl. ezt itt...
Szeretem nagyon az Ikea stílust, nagyon sok praktikus kiegészítőjük van, aránylag olcsón.
Most épp a konyhámat tervezem újjá varázsolni.
Bár csak egy sima festést szeretnék, de ki tudja mivé fog fajulni...
De azt ugye mindenki tudja, hogy egy jó textillel, vagy képekkel, világítással nagy változást lehet elérni.
És nekem most épp erre van szükségem...:-)
Tele van a hócipőm a téllel, kell egy kis kedélyjavító ebben a szürkeségben.
 Szerencsére mára egyre több magyar nyelvű lakberendezős blogot olvashatunk, ahonnan csemegézhetünk a legújabb irányzatokról, vagy pedig szimplán ötleteket találhatunk.
De ha csak éppen nincs jobb dolgunk, akkor is jó elidőzni ezeknél az oldalaknál.
Például itt, vagy esetleg itt a teljesség igénye nélkül.
De végül is akárhol klassz ötletekre bukkanhatunk, csak legyen nyitva a szemünk.
Fotók forrása: Google

PS. gyerek változatlanul szenved, rossz szegénykémre ránézni, annyira pöttyös.
Hiába mondom neki, hogy a pöttyös az igazi.... :-D


2011. 01. 10.

Láttatok már 17 éves bárányhimlőst, aki pasiból van ráadásként?
Én most igen...
Mondhatom,  hogy rettenetes!

2011. 01. 03.


Mivel az év vége, és az év eleje a nagy számvetések időszaka, így most én is úgy döntöttem hogy beállok a sorba, és írok pár sort erről.
Összességében jó évet zártam, bár történtek nem annyira jó dolgok is.
De ez szerencsére elenyésző, így bátran jónak mondhatom...
Új barátokra leltem, kaptam új családtagokat, veszítettem el barátnak hitt barátot, és kaptam nagyon sok pozitív visszajelzést emberektől.
Az útkeresés volt a jellemző az elmúlt évemre.
Nem vagyok mai csirke, nem a huszas éveimet taposom, mégis úgy gondolom, hogy megtalálni az utat mindig nagyon jó dolog, és egyben felemelő.
És ez független az életkortól.
Ne féljünk új dolgokba belekezdeni, megtalálni azt, ami örömet okoz, akárhány évesek is legyünk.
Az én 44 évemmel ez határozottan klassz dolog volt. Hisz sosem késő...
Mertem bátor lenni, amikor lehettem volna nyuszi is. (az eddigi években inkább voltam nyúl)
Így találkozhattam azokkal az emberekkel, akik nagyon fontosak, és sokat jelentenek nekem.

Alkotásokban nem tündököltem, de ezt annyira nem sajnálom...
Nem a mennyiség a fontos, hanem az, hogy ha készítünk valamit, az örömet okozzon. Nekem, és aki kapja...
Nagyon sok minden érdekel, és ezért úgy döntöttem, hogy ez a blog néha ezekkel a témákkal is  foglalkozni fog a jövőben.
Hátha mást is érdekel...



2011. 01. 01.



Nagyon boldog újévet kívánok mindenkinek!! 

Remélem sokatoknak jó visszagondolni az óévre, és kellemes emlékek maradnak meg róla.
Nekem útkereséssel telt el az elmúlt év, amit nagyon élveztem.
Aminek pedig a legjobban örülök az az, hogy két olyan emberrel gyarapodott a családom, akikre mindig is vágytam...:-))
Az "Apróságaim"-ra és alkotásra nem nagyon maradt idő, de ez most így volt jó...


És hogy azért ne legyen minden happy, szenteste kimúlt a fényképezőgépünk, 26.-án pedig a villanysütő, és a  laptopom wifije is gyengélkedik.