2008. 07. 17.

Ajándék

Végre elkészült a gyógytornászomnak a már régóta tervezett ajándék.
Mindent megtesz azért, hogy jobban legyek. Nagyon lelkiismeretes, kedves, és nem mellesleg jófej.:))
Megérdemli hát, hogy valami csekélységgel megköszönjem a munkáját.
Íme, a derékfájós csajszi:A színeket magam válogattam össze, mert az előírtak közül pár nem volt, így jobbnak láttam a saját színskálát. Azért egy kis szivárványos Kreiniket varázsoltam a dresszébe, bár nem tudom, mennyire látszik a fotón.
Ikeás képkeretbe fogom tenni, amit megfestek hasonló színű "vad"zöldre.
Remélem, tetszeni fog...
***
Haladok a terítővel is, már csak a szegély van hátra.
Bár azt hiszem, nem lesz tökéletes... bármennyire is akarom...:((
Látok rajta egy hibát, de már nem tudom visszacsinálni.
Most mit tegyek?
Kezdjem újra? Vagy csináljak mást helyette?

10 megjegyzés:

Anita írta...

Nekem nagyon tetszik, haláli kis minta, a zöld keret pedig még vagányabbá fogja tenni. :-)

Névtelen írta...

Szerintem aki nem ismeri a mintát,az nem jön rá,de sztem még az sem aki ismeri.Biztosan örül majd neki a gyogyótornász:-)

KicsiKató írta...

Nagyon aranyos lett, bár mintha a popója is fájna:))) Vagy talán odasugárzik a derekából:) Na jó, nem poénkodok, sajnos tapasztaltam már, hányezerféle helyre tud sugározni...

helen írta...

Nagyon jópofa, aranyos kis tornázós csajt hímeztél :)

bucilla írta...

Nagyon édes lett-lesz a kerettel főleg! A terítőt én nem tudom újra kezdeném-e, de pont ugyanígy vagyok egy kelléktartóval, amin első szabad gépi tűzést adtam elő:)de aszem nem bontom ki!

Monika írta...

Tünemény ez a kép!! Szerintem jobbat nem is adhatnál,biztos az öröm!!!
A terítőd hibáját fogadd el!! (Mondom én.:))) Szerintem csak te látod.:)
Éppen egy másik blogon egyeztünk meg abban,hogy egyedül Isten tud tökéleteset alkotni! És ez jól van így.

Judilla írta...

Köszi lányok:D
Igazad van mammka!! Már nem is nagyon látom azt a hibát:)

Katbo-Réka írta...

Nekem is nagyon tetszik a képecske. Talán csak akkor lenne tetszetősebb, ha nem a derékfájáshoz kötődne. Viszont akkor nem ismerhetnéd a gyógytornászodat.:-)
A terítő hibáit azért nincs értelme nagyon javítgatni, mert akkor nem látszik a fejlődés. (hacsak nem égbe kiálltó a hiba és a szemed mindíg megtalálja és borzasztóan zavar. Akkor én fel szoktam bontani.

Éva írta...

Ez a kép valami isteni! Kedvem lett tőle gyógytornásznak tanulni:)) A terítő hibáját pedig hagyd a csudába, ha jól tudom, akinek készül, szintén kézműves, aki pontosan tudja, hogy nincsen munkadarab hiba nélkül, de attól kézműves termék, hogy nem a gyárból, a szalagról, tökéletesen jött le:)

Judilla írta...

Még jó, hogy nem a g.sérvemhez kaptál kedvet...:DD
A terítő:
Felkerült rá a szegély, és láss csodát, szinte eltüntette a hibának látszó akármit.:))
Allelujaaaaaaa!!!:)))
Lassan vasalom, csomagolom és irány a posta!!:)